Bar�tok ut�n kutatva

Nem �rz�keltem semmit. Sz�lltam, �lveztem, hogy nem �rzem a f�jdalmat �s a hi�nyt, amit minden ember �rez, amikor egyed�l van. Kicsit az�rt �reztem, hogy teljesen egyed�l vagyok, de nem foglalkoztam vele. Ink�bb csak a rep�l�sre… a magasra, koncentr�ltam…

Az id� nem v�rt be… sz�llt…n�lk�lem. R�j�ttem, hogy v�ge. Meg�regedtem. V�ge a felel�tlen buliknak. V�ge a rep�l�snek. �s v�ge minden bar�tomnak. Nincs senkim. Teljesen egyed�l vagyok. Erre sosem gondoltam a 19.-dik sz�let�snapomig. Akkor j�ttem r�, amikor senki nem k�ld�tt sms-t, hogy boldog sz�let�snapot vagy valami hasonl� sz�veget. Egyszer�en rossz volt. Term�szetes, hogy az ember �r�lne egy-k�t sz�p sz�nak… �n is �r�ltem volna. Eszembe jutott a 13.-dik sz�let�snapom, t�bbi nem is juthat eszembe, hisz az elm�lt p�r �vet csak a r�v�letben �ltem le a diller „bar�taimmal”, akkor boldog voltam. A sz�leim m�g hittek bennem. Azon az �sz�n kezdtem a k�z�piskol�t, mi voltunk a legjobb hat peres oszt�ly, eszembe jutott a szecskab�l, az oszt�llyal k�z�s t�r�z�sok. Elmosolyodtam, amikor eszembe jutott �kos. � volt az �n nagy szerelmem. Azt hiszem most Szegedre j�r iskol�ba. Nem eml�kszem. Fogalmam sincs, hogy csin�ltam, de letettem az �retts�git, igaz addigra senki sem sz�lt hozz�m, el�gg� megut�ltak addigra. Belelapoztam a telefonom n�vjegyz�k�be. Ahogy n�ztem kit tudn�k felh�vni megakadt a szemem a r�gi nagy bar�tn�m, Enik�, nev�n a szemem.
- Hal�? Zs�fi? Te vagy?
- Enik�…
- Zs�fi? Minden rendben?
- Igen… csak felh�vtalak… Hi�nyozt�l. – r�j�ttem, hogy � hi�nyzott. �t volt a legnehezebb elvesztenem.

- �tj�ssz?
- Ha akarod.
- Gyere. Tudod m�g, hogy merre van az �t?! – viccel�d�tt. Persze neki nem t�nt fel, hogy �n nem vagyok. De nekem igenis felt�nt, igaz most, hogy � nincs �s ez f�jt nagyon ilyen sok�ig.

- Szia.
- Hel�! Huh, de j�l n�zel ki!
- K�sz�n�m. Az igaz. A banketthez k�pest csak jobban tudok kin�zni. – szomor�an �sszemosolyogtunk.
- Gyere. Pont itt vannak p�ran a r�gi band�b�l.
- �, val�ban? Zavarok?
- Dehogy! �r�l�nk, hogy visszat�rt�l!
- Sziasztok! – f�l�nken l�ptem be. Furcsa volt felismerni r�gi bar�taimat. Zsanett, Eszti, Ildi, Peti �s… �kos.
- Szia…- meglepetten n�ztek r�m.
- Zs�fi… eml�keztek r�?!
- Persze…El�gg� karakteres az arca…�s a bankett…khm. – Peti ezek szerint nem felejt.
- Figyeljetek… �n sajn�lom, hogy elt�ntem… �s hogy olyan voltam… De valahogy rossz lett hirtelen a t�rsas�g, �s ezt csak most vettem �szre, amikor mindenkit elvesztettem.
- Se g�z. M�r v�rtunk.
- Tess�k?!
- Tudod milyen nap van! – persze Enik� tudom. Meg�regedtem. Brr…
- Igen, tudom…- elh�ztam a sz�m �s lehuppantam Ildi mell� a kanap�ba.
- Boldog sz�linapot!- Zsanett l�pett be a szob�ba egy csoki tort�val.
- Uh! K�szi skacok!

- Ugyan m�r! K�l�nben is rengeteget fogyt�l…
- Ezt most hagyjuk!- sz�lt bele Eszti.

- K�sz�n�m m�g egyszer!- b�cs�zkodtam.

- V�rj!- �kos el�sz�r sz�l�tott meg. – Egy h�zzal arr�bb lakom, mint te. �n is megyek. Sziasztok! Majd holnap Peti!
- V�rj, dr�g�m!- micsoda?! ENIK� �s PETI?!
- Hm? Holnap d�l!
- Ja, igen!

- Na menjetek!

- Sziasztok!- b�cs�t intettem m�sodszorra is �s egy sz� n�lk�l elindultunk haza.
Nem sokat besz�lgett�nk. �n a Peti-Enik� p�roson voltam fenn akadva, � pedig azon, hogy ahhoz k�pest, hogy miket l�ttem magamba az elm�lt �vekben milyen j�l vagyok �s megk�rdezte, hogy f�j- e. Nem �rtettem, hogy mi, de r�mutatott, hogy a drogok hi�nya. Elmondtam, hogy nem. Ink�bb csak az, hogy ilyen sok�ig nem vettem �szre, hogy �k, a bar�taim, hi�nyoznak az �letemb�l, �s hogy nem is volt „tin�dzser korom”.
- Lehet, hogy neked ez volt a tini-kori l�zad�sod. Nekem is volt.

- T�nyleg? Mes�lj!

- �n p�ld�ul a gyorsas�g�rt meg�r�ltem. Most m�r kezdem kin�ni �s visszat�rni a k�zihez.

- �rtem. �s a t�bbieknek?
- Enik� barbi-szindr�m�ban szenvedett, Eszti csak minden ellen l�zongott,  Zsani v�gig bulizta a h�tv�g�ket n�ha t�ged is l�tott, Ildi nem tanult �s pr�b�lt pasizni, de sajnos nem nagyon j�tt �ssze, Peti pedig az a tipikus tan�r-gyerek l�zong�st csin�lta: szemtelen volt a tan�rokkal �s �gette a sz�l�ket.
- �rtem. Akkor ti meg�szt�tok.

- Meg, de Zsaninak nem sok kellett, ahhoz hogy a te „szintedre” s�llyedjen. Ne haragudj, de csak �gy tudom kifejezni magam.

- Se g�z. �rtem.

- Nos �n itt lakom.
- J�l van. J� �jszak�t!

- Neked is!

R�j�ttem, hogy a bar�tok a minden, a buliz�s, a saj�t �r�m�m a semmi. Ha nincs egy bar�tod se, akkor senki vagy. Ha van egy igaz bar�tod akkor teljes vagy. Ha t�bb bar�tod van, de nem igazak akkor megint csak senki vagy. Egy vagy k�t igaz bar�tod lehet. De �t-hat nem. Az lehetetlen.

Szeretn�m azt hinni, hogy megint l�ghatok vel�k. Megint nem lehet olyan, mint r�gen, de legal�bb a bar�ts�g sz�t elmondhassam, amikor r�luk besz�lek.