2008.06.21. Szombat
Fúh hát elindultunk.:) Egy Bács-Kiskun-i kisvárosba leszünk elszállásolva. Ott lesznek a különböző órák, mego tt fogjuk tölteni a nyarunkat. Havonta egyszer elvisznek minket a közeli nagy városba. Ott lehet shoppingolni, mozizni meg minden...
Már nagyjából összeismerkedtünk mindenkivel...Na, jó nem. Szóval Lóri osztálytársának a bátyja valami Árpi. Van még itt egy lány, ő Adri mellett ül, de ő is tökre el van a naplójával, szóval ő a Blanka. Akkor van még egy iker pár: Bori és Lóri. Meg egy "jóégmilyenpasi"(by:Regi), ő a Donát neki valami régi ismerőse aki arab a Karím, meg egy afro-amerikai gyerek a Noel meg még egy lány a Vanda.  Szóval velük ismerkedtünk meg. Van még pár ember, de ők nem néznek ki olyan barátkozosnak.
- Karina? - nézett rám Donát.
- Majd nem, Kiara. - javítottam ki.
- Ij, téll. bocsesz. Szóval, azt a fekete csajt ismered korábról? - mutatott Regina felé.
- Igen. Ha úgy tetszik akkor a mama-baba torna óta. Miért? - khm... mintha nem sejteném.XD
- Őőőő, hát jó régen... Ő Réka?
- Regina. - javította ki Regi akinek épp velem volt dolga. Nah, persze. A féltékenység meg a Blanka miatt van a képén.:D
- Ó, bocsi. Regina te is hangszere vagy?
- Igen, zongora. Figyelj Kijja, nem baj ha Blanka átülne melléd. Te úgyis naplót írsz.
- Nem, persze.
- Hát, nem tünik kedvesnek. Pedig rohadt jó csaj. - sóhajtott Donát majd ott hagyott.
- Szia, Blanka vagyok!
- Én meg Kiara.
- Vágom! - felnevettem a lány lazaságán. Kicsit se tünt lazának. Olyan, hidegnek és zárkozottnak képzeltem.
- Te is naplót írsz? - mutattam rá a füzetére.
- Meg kottákat. Hegedűlők. - húzta ki magát büszkén.
- Oh. Értem.
- Megérkeztünk! - harsant minden honnan az izgatott kiálltás.

Ekkor helyet el se tudok képzelni! Vagy 100 focipálya nagyságú, ha nem több... Összeszedtük a csomagokat és a "régiek" után elindultnuk. Mivel 11-ünk közül, senki sem volt még itt így a másik "klikk" után mentünk. A főépületet céloztuk meg. Ezt onnan gondolom, mert az volt a legnagyobb... Szerintem régen, valami kastély volt vagy mi, mert rohadt nagy és rohadt régi.XD Vagyis réginek tünik... Bent minden ultra-modell... Tiszta legutolsó style meg minden... A nagy csarnokba, vagyis oda ahova először beléptünk, lepekoltuk a cuccokat és bementünk egy oldal-szobába. Na, ez a zoba sem votl semmi, kész tárgyaló terem!(: Szóval úgy volt, hogy hét hely ami átlosan volt...tíz jobb oldalt, tíz bal oldalt amúgy... Gyors leült mindenki, szegény Vandának kellett átülnie valami Petra mellé...
Felállt a középen ülő emberke. Tök magas, félelmetes fej, meg minden...
- Üdvözlöm, az újakat és a régieket! Mint tudjátok ez a Hervanczy Pál tehetségkutató és fejlesztő program nyári ösztöndíja. A fontosabbakat már levélben leírtuk... A tanító kollégákat bemutatnám: Mészáros Antónia-Színészet, Kárász Bernadett-Ének, Teleki Szabina-Hangszerek, Németh Zénó-Úszás, Harmathy Linda-Tánc, Fekete Ulrik-Tenisz és végül jó magam: Hervanczy Gáspár-Lovaglás. Remélem új élményekkel, barátokkal és tudományokkal gazdagodnak a nyáron... Most kérek mindenkit, hogy legyen figyelemmel a csapat beosztás következik... Utána pedig a szoba beosztás. Szabina kérlek vedd át a szót! - azzal Gáspár bácsi helyet foglalt, Szabina aki feltünően fiatalos és csinos volt felállt.
- Üdvözlet mindenkinek! Olyan, jó újra látni a régieket és az újak sose látott arcát is megcsodálni...Mint, a régiek tudják, az újak pedig megtudják, négy csoportba elsztek osztva... Holnap jön még egy 20 fős csoport, akik csatlakozni fognak hozzátok... Így negyvenen lesztek... Negyvenben a négy? - tette fel a kérdést. Blnaka keze máris a magasban volt.
- Negyvenben a négy meg van tízszer. Mert, tízszer négy az negyven.- válaszotl tudálékosan Blanka...
- Köszönöm! Neved? Moduljaid?
- Ágoston Blanka. Hegedű és úszás.
- Fantasztikus...Nos, vissza a csoportokhoz, szóval, mint Blanaka megmondta 10-en lesztek egy csoportban. A négy csoport: Pride, mint büszkeség. Virtue, mint erény. Courage, mint bátorság. Knowledge, mint tudás. A négy "csapat-fő":Pride:Antónia, Virtue: Gáspár, Courage: Ulrik,  Knowledge: én... És a beosztás...Antónia mondd kik kerültek a csoportodba?
- Fuler Noel, Farkas Regina, Todor Olimpia, Csengery Vanda és Vass Borbála. Kérek minden csapat tagot fáradjon át a Pride szobánkba. A szót átadom Gáspárnak.
- Köszönöm. Nos, a Virtue csoportba kerültek: Horváth Gizella, Jakab Donát, Kiss-Molnár Adrienn, Tóth Júlia és Kovács Petra. Erényesek az erény szobában találkozunk. - én búcsú pillantást vetettem Adrira és vissza fordultam Ulrik bácsi felé.
- Köszi, Gáspár! A csoportomba került: Ál-Kaiszi Karím, Székács Árpád, Vass Lóránt, Páll Anna és Szabó Kiara. Fáradjatok át a bátorság szobába... - felálltam búcsú pillantást vetettem Blankára és a Három fiú és Anna oldalán elindultam én is a "Courage" felíratú szoba felé.
Amit most lejegyzek Blanka naplójából másoltam...
" Mostmár egyedül maradtam. Még Kiara is elment. Ő a bátorság csoportba került...Hm, a kis mázlis.:) Amint becsukodótt mögöttük az ajtó ismét Szabina néni szólalt meg.
- A maradék öt gyermek aki a csoportomba került: Kerekes Lilla, Zuzák Éva, Ridegh Jónás, Ágoston Blanka és Farkas Zakariás. Induljatok a szobánkba. Ott leszek 5 perc... A " Knowledge" feliratú szoba volt legmesszebb, ahogy elhaladtunk először az erény szoba mellett meglepően izagatott sútyorgást hallottam, majd a büszkeség szoba mellett elhaladva felszabadult nevetést és beszélgetés foszlányok szűrődtek ki, amikor a bátorság szoba melé érkeztünk a halálos csenden kivül semmi mást nem hallottunk. Meglepődtem... Kiara beszédes lánynak tünt, de ugy tűnik csak a barátnőivel képes annyit beszélni. Majd beléptünk mi is a csapat szobánkba... Hm, nem is olyan rossz!"
Ahogy beléptünk a szobába elakadt a lélegzetünk. Minden piros volt. Köz tudottan a piros a bátorság és a szerelem színe. Hátra néztem, közvetlenül mögöttem állt Lóri. Rámosolyogtam, nem tagadom, nagyon bejön. Árpi lépett hozzám.
- Egy csapatban!- próbált beszélgetést kezdeményezni.
- Jaja, de most légyszí maradjatok csendbe, kiváncsi vagyok mi történik kint.- ráztam le. Karím vállat vont és leült az egyik piros fotelba. Anna mellém lépett és ő is az ajtóra tapasztotta a fülét. Árpi megsértődve kezdte szemügyre venni a könyveket.
Ja, nem is említettem az egész szoba körbe volt véve polcokkal, azokon egy mili hely nem volt új könyvek számára, csak két helyen volt meg szakítva vagételen könyvek sorozata: az egyik az az ajtó volt ahol érkeztünk a másik pedig egy olyan ajtó volt amiről sejtelmem sem volt, hogy hova vezet.
Lóri ráérően sétálgatott, de lépteinek zaját elnyelte a puha szőnyegek hada.
Úgy 10 perccel később léptek zaját hallottuk, Annával nem is néztük hova ülünk le ennek köszönhetően Anna Karím ölébe, én pedig Lóri ölébe landoltunk.X) Persze hangosan felnevettünk és Ulrik bá' kicsit érdekesen nézett amikor belépett. Majd beszólt egy olyat, hogy: Árpikám, holnap lesz neked is csajod. Na, akkor kaptam rögögő-görcsöt. Amikor végre felakartam tápászkodni Éóri megfogta a derekam és nem engedett. Felhúztam a szemöldököm, ő meg Ulrik bá felé bökött a fejével. Ugy tünt Ulrik bá hozzá szokott az ilyenekhez, mert kicsit se zavartatta magát. Leült a fő helyre és megköszörülte a torkát.
- Kérem, tisztelettel a mélyen tisztel ifjúság figyelmét. - mindenki rá nézett.- Na ezt szeretem! Most pedig szépen lediktáljátok, hogy ki mit sportol meg mi a modula, meg lova neve meg ilyenek...Anna kezd, és akkor sorba, mutatkozz be, mondj magadról pár mondatott, meg ilyenek. Jó?
Anna bólintott és neki kezdett...
- Hát heló. A nevem Páll Anna. Tíz éves korom óta énekelek, és azóta teniszezem amióta az eszemet tudom. Nagyon szeretek moziba járni és shoppingolni. Latin-Magyar-Német anyanyelvű magángimibe járok. Sajnos, jövőre bezárják így az idéni lesz az utolsó évem. Remélem sok barátot szerzek és nem csak az ösztöndíjra hajtás lesz az elfoglaltság. Asszem, ennyi. - rám mosolygott én meg vissza, tök kedvesnek tünik.;) - Karím?
- Ja, persze. A nevem hivatalosan Karím Ál-Kaiszi. Én Szaúd-Arábiában születtem, de három éves koromba átköltöztünk Svájcba, majd Magyarországba. Szeretek lovagolni, a lovam neve Taháni aki öt éves muraközi kanca. Nagyon szeretem. A lovagláson kivül énekelek. A hangom anyukámtól örököltem aki rengeteget énekelt még Arábiában. Azt hiszem, kimerítettem azt amit tudni kell rólam.:) Árpi. - Jó fejnek tünik ez a Karím gyerek... Csak az a fura, hogy eddig alig beszélt, meg néhány szót arabul(gondolom én) mondd.
- És modd Karím, ha nem baj, hogy közbe kérdezek, miket mondasz arabul?- kiváncsiskodtam.
- Káromkodásokat. Anya, megtanított rá, hogy mindig olyan nyelven beszéljek, amit soha, senki nem ért meg...- elnevettük magunkat. Még Ulrik bá is kuncogott, amikor kinevette magát ránk szólt és felszólította Árpit, hogy meséljen magáról.
- Helló, Árpi vagyok. Meglepő módon én is énekelek és lovagolok. A lovam neve Bella, ami olaszul annyit tesz: szép. Van egy húgom aki Kia öccsével és húgával jár együtt iskolába. A neve Ági. Szeretnék jót bulizni ezen a nyáron és nem az ösztöndíjjal foglalkozni... Lóránt. - komorult el az arca amikor Lóriraé s rám nézett. Hisz, aki Lórira vagy rám nézett az ránézett a másikra is.=D
- A nevem Vass Lóránt és van egy ikertestvérem, Bori. Én is énekelek és lovagolok, szóval lehet mostmár nevetni ezen... Tavaly nyáron Dj-skedtem az egyik balatoni diszkóba, de idén inkább az ösztöndíj programra szavaztam. Nem tartom fontosnak, hogy megnyerjem, hisz ígyis-úgyis nyerek valamit ami fontosabb, mint az ösztöndíj...
- És mit?- kiváncsikodott Anna.
- Új ismereteket. Barátokat, élményeket és talán szerelmet. - nos itt enyhén elpirultam...:P- Kiara.
- A nevem Szabó Kiara. Anyukám vezette gimnáziumba járok ahol humán szakon vagyok. Történelem és rajz fakton. Szeretek rajzolni és énekelni. A lovam neve Kende, amit az egyik kedvenc könyvemből vettem. Díjugratás a "szakterültem"- ujjaimmal mutattam az idéző jeleket. - Van egy húgom és egy öcsém. Ők ikrek. Lőri és Leila. Asszem ennyi.
- Jó akkor, most induljunk, megmutattom mindenki szobáját...

- Anna nyolc, Kia kilenc, Lóri tíz, Árpi tizenegy és Karím tizenkettő. Vagyishát én így gondoltam, ti is alakíthatjátok, csak ezen az ötszobán belül. Meg akkor megmutatnám a szobákat és ti választhattok... - azzal elindultunk a nyolcas felé.- Itt minden szoba más színű, van a királykéktől az indigóig minden szín. Lássuk nyolcas kulcs. Hova tettem?
- Oda tetszett adni az összeset Kiarának.- segített Karím.
- Okés, Kia a kulcsos. Nos, menjetek...
Ahogy beléptünk, mintha egy napraforgót láttam volna meg. Minden sárga volt. A falra volt kitéve egy szöveg közelebb léptem hozzá és elkezdtem olvasni. Semmi érdekes nem volt csupán a sárgaszínről leírás. Végül Karím választotta, de azért elkisért minket a többi szobát megtekinteni.
- A kilences kulcsát kérhetném Kiara?- fordult felém Ulrik bácsi.
- Természetesen- adtam oda a kezébe a megfelelő kulcsot.
Ahogy, beléptünk elámultam. Az egész, olyan piros volt, mint a klubhelység.
- Kell!- közöltem kis csoportunkkal.
- Gondoltam. Amikor megérkezett a jelentkezési lapod piros tintás és lapos ön-életrajzzal, hát én rögtön rád gondoltam.- nevetett fel Ulrik bá.- Folytassuk utunkat.
A következő szobába belépve, olyan érzésem támadt, mintha a mezőn találnám magam. Minden zöld volt. Lóri lefoglalta, Árpi meg a pofákat vágta rá. LoL ezek már most utálják egymást, legalábbis Árpi Lórit, bár Lóri se nagyon jó pofizik.
- A tizenegyesét.
- Parancsára főnök.- nevettem rá Ulrik bácsira. Tök jó fej és nem is, olyan öreg. Tiszta mázlisak vagyunk.(:
A bíbor színű szobába belépve Árpi és Anna egyszerre szólaltak meg:
- Kell!
- Cöh. Nah, ez vicces. Én megyek pakolni, mert fogadjunk az utolsó szoba kék.
- Igen. Kész kis jós.- nevetett Ulrik bácsi.
- Nem, csak rá van írva a kulcsra, hogy kék, zöld, bíbor meg minden. A csomagokért, merre menjek?
- Majd lekisérlek. Én már felhoztam mindenem!- mondta Karím aki most talált csak ránk, mert az én szobám után már megunta.
- Okés. Menjetek.- vont vállat Ulrik.
- Én is megyek...- sietett Lóri.

Véleményem